„Man muss die Feste feiern, wie sie fallen“ – ez a német szólás azt jelenti, hogy minden alkalmat ki kell használni az ünneplésre. Alkalom pedig adódik bőven, nem csak karácsonykor és húsvétkor.

December 31-ről január 1-re virradóra a németek a szilvesztert ünneplik, pezsgővel és tűzijátékkal köszöntik az új évet. Ismered ezt a szokást?

A karnevál vagy a farsang időszaka többnyire februárra esik, ilyenkor az emberek jelmezbe öltöznek. Sok városban hatalmas kosztümös felvonulás van az utcákon.

A május 1. ünnepnap, a munka ünnepe. Aznap senki nem dolgozik, így sokan már előző este megkezdik az ünneplést. A falvakban májusfát díszítenek és állítanak a főtéren. Egyes térségekben a szerelmes férfiak díszített májusfát állítanak a szerelmük háza elé.

Ősszel sok helyen tartanak népünnepeket, amelyek sok esetben a betakarított termény iránti hála kifejezésének hagyományára vezethetők vissza. A müncheni sörfesztivál nem ilyen. Ez a legnagyobb német népünnep, azonban semmi köze az aratáshoz vagy a betakarításhoz. Évente körülbelül 6 millió látogató érkezik a sörfesztiválra. Biztos te is hallottál már róla.

Október 3-án Németország kettéosztottságára és újraegyesítésére emlékezünk. Mára ez a nap hivatalos nemzeti ünnepnappá vált.

A Halloweent október végén ünneplik. Bár ez a hagyomány az USA-ból származik, ma már a német gyerekek is jelmezbe öltözve járnak házról házra, és édességet gyűjtenek. A hagyományhű németek azonban egy néhány nappal későbbi ünnepet, a Szent Márton-napot részesítik előnyben. Ezen a napon a gyerekek színes, házilag barkácsolt lámpásokkal vonulnak az utcákon. Egyes régiókban ilyenkor járnak házról házra édességért – de nem jelmezben, hanem lámpással a kezükben, énekelve.