Az elbeszélő múlt idő a múlt kifejezésére használt nyelvtani idő. A beszélt nyelvben ritkán, inkább az írott nyelvben fordul elő, például újságcikkekben és irodalomi szövegekben.
Viszont a sein és a haben igéket nagyon gyakran használjuk a beszélt nyelvben is elbeszélő múltban.
Jelen idő:
Elbeszélő múlt:
A jelen idő áttekintése még egyszer:
| egyes szám: | |
| 1. személy | ich bin |
| 2. személy | du bist |
| 3. személy | er/sie/es ist |
| többes szám: | |
| 1. személy | wir sind |
| 2. személy | ihr seid |
| 3. személy | sie sind |
| ön, önök: | Sie sind |
Az elbeszélő múlt alakjai:
| egyes szám: | |
| 1. személy | ich war |
| 2. személy | du warst |
| 3. személy | er/sie/es war |
| többes szám: | |
| 1. személy | wir waren |
| 2. személy | ihr wart |
| 3. személy | sie waren |
| ön, önök: | Sie waren |
|
Nyelvtani fogalmak németül: das Präsens: A jelen idő egy igeidő. A jelen időt akkor használjuk, amikor olyan eseményekről, cselekvésről vagy állapotokról beszélünk, amelyek jelen időben zajlanak, illetve még folyamatban vannak. das Präteritum: Az elbeszélő múlt idő egy igeidő. Az elbeszélő múlt időt főleg az írott nyelvben használják a múltban már lezajlott események, cselekvések vagy állapotok leírására. Egyes igék elbeszélő múltját, pl. a sein igét, gyakran használjuk a beszélt nyelvben is. |