A német nyelvben lehetőség van előtagokat kapcsolni az igék elé. Ilyen módon új jelentést adhatunk egy adott igének. Ezek az előtagok többnyire, de nem mindig, igekötők.

Ezek gyakran elváló igekötős igék. Egy egyszerű kijelentő, jelen idejű (és elbeszélő múlt idejű) mondatban a következőképp jelennek meg: Az ige ragozott formája a mondat második helyén áll, az igekötő pedig a mondat végére kerül.

Lisa kauft ein.

Lisa kauft im Supermarkt ein.

Lisa kauft immer im Supermarkt ein.

Az elváló igekötős igék általában előtagjuk alapján felismerhetőek.

• Például az ab-, an-, auf-, aus-, ein-, mit-, nach-, weg-, zu- előtaggal rendelkezők mindig elváló igekötős igék.
• Ezzel ellentétben a be-, ent-, er-, ver-, zer- előtaggal ellátottak nem elváló igekötős igék.
• A durch-, über-, um-, unter- előtagos igék között vannak elválók és nem elválók is.

Az elváló igekötős igéket a kiejtésük alapján is felismerhetjük, ezeknél ugyanis mindig az előtagon van a hangsúly.

einkaufen: elváló igekötős ige

verkaufen: nem elváló igekötős ige