Németországban az emberek körülbelül egyötödének van úgynevezett migrációs háttérre (Migrationshintergrund), ami azt jelenti, hogy ők vagy a szüleik eredetileg egy másik országból származnak, például Törökországból, Lengyelországból, Olaszországból, vagy Oroszországból. A legnagyobb csoportot az úgynevezett vendégmunkások (Gastarbeiter) családjai és leszármazottai alkotják. 1955 és 1973 között ugyanis, főleg nyugat-német vállalatok és hatóságok, több millió külföldi munkavállalót toboroztak a gazdasági fellendülés elősegítésére. A legtöbben Olaszországból, Spanyolországból, Jugoszláviából, Görögországból és Törökországból érkeztek Németországba.

A második nagy csoportot az úgynevezett áttelepült németek alkotják (Aussiedler), ők olyan emberek, akik a volt Szovjetunióban vagy Kelet-Európában születtek, de német gyökerekkel rendelkeznek. A 90-es években sok polgárháborús menekült érkezett Németországba, a legtöbben a volt Jugoszláviából.

Németország befogadja azokat a menekülteket, akik politikai, vallási vagy etnikai alapon történő üldözést szenvednek el a hazájukban, és bizonyos feltételek teljesítése mellett menedékjogot (Asyl) ad nekik. A szíriai háború miatt különösen 2015-ben és 2016-ban nagyon megugrott a válság- és háborús övezetekből érkező menekültek száma. 2016-ban közel 750 000 ember kért menedékjogot. Szírián kívül sok menekült érkezik például Eritreából, Irakból, Szomáliából vagy Afganisztánból.