Mostanra már a rendhagyó igéket is ismered. Az összetett múlt időnél megtanultuk, hogy a rendhagyó igék befejezett melléknévi igenevű alakja -en-re végződik és gyakran megváltozik a tőhangzójuk is.
A tőhangváltás elbeszélő múltban is megtörténik:
schreiben: Johann Wolfgang Goethe schrieb viele Gedichte und Theaterstücke.
A szabályos igékkel ellentétben nem illesztjük be a -(e)te- időjelet a szótő és a személyrag közé. Egyes szám 1. és 3. személyben (látszólag) nincs személyrag.
Így ragozzuk az igét:
| egyes szám: | |
| 1. személy | ich schrieb |
| 2. személy | du schriebst |
| 3. személy | er/sie/es schrieb |
| többes szám: | |
| 1. személy | wir schrieben |
| 2. személy | ihr schriebt |
| 3. személy | sie schrieben |
| ön, önök: | Sie schrieben |
Megjegyzendő, hogy a rendhagyó igék tőhangzója számos igénél megegyezik elbeszélő múltban és a befejezett melléknévi igenévi alakban, sok igénél azonban eltér: schreiben – schrieb – geschrieben, viszont: finden – fand – gefunden. Ezeket, a szótárban megadott, alapalakokat tehát kívülről meg kell tanulni.
Néhány esetben megváltozhatnak a mássalhangzók is:
kommen: Nach seiner Italienreise kam Goethe 1778 zurück nach Weimar.
gehen: Goethe ging gerne spazieren, weil er sich für die Natur interessierte.
essen: Goethe liebte gutes Essen und aß gerne Fleisch.
|
Nyelvtani fogalmak németül: regelmäßig: Egy nyelvtani alak akkor szabályos, ha egy állandó minta alapján képezzük, amely más szavaknál is alkalmazható. Sok nyelvtankönyvben a szabályos igék kifejezés helyett a „gyenge igék“ elnevezés használatos. unregelmäßig: A rendhagyó alakokat meg kell tanulni, mert nem létezik általános szabály a képzésükre vonatkozóan. Ezek az alakok eltérnek a többségtől és olyan sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek nem illenek a többi igére érvényes szabályrendszerbe. Sok nyelvtankönyvben a rendhagyó igék kifejezés helyett az „erős igék“ elnevezés használatos. |