A főmondat általában legalább egy alanyból és egy ragozott igéből áll. A mondat így nyelvtanilag és tartalmilag is teljes, ezért így, ahogy van, megállja a helyét.

Az alárendelt mellékmondat alapvetően nem áll önmagában. Egy fölérendelt főmondattól vagy egy másik mellékmondattól függ. A fölérendelt főmondat és az alárendelt mellékmondat között vessző van. Egy alárendelt mellékmondatban a ragozott igék általában a mondat végén állnak. A legtöbb mellékmondatot kötőszóval kapcsoljuk a főmondathoz. Az egyik ilyen kötőszó a weil. A weil kötőszóval bevezetett alárendelt mellékmondat a „miért?” kérdésre válaszol. A warum, wieso és weshalb kérdőszavakkal valaminek az okára kérdezünk rá, éppen ezért az erre válaszoló mellékmondatot okhatározói mellékmondatnak nevezzük.